Igazán csodálatos bejárni a Földközi tenger medencéjét. Gyönyörű kék ég, békés táj, a hegyoldalakban megbúvó hófehér kis városok. De néha a legnagyobb békében, váratlanul csapott le a természet a gyanútlan emberekre.

A legnagyobb katasztrófákat a vulkánok okozták és gyakran a velük járó szökőárak, a termést tönkretevő hamuesőről már nem is beszélve. Szerencsére csak ritkán fordultak elő jelentős kitörések, de a nyugalom napjainkban is csak a látszat. A Mediterráneum geológiailag nagyon aktív terület. 

Mindenki hallott már a Minoszi kultúráról, Európa talán legrégibb társadalmáról.
A minószi civilizáció Kréta szigetén jött létre, és az i. e. 27. századtól az i. e. 15. századig élte virágkorát.
Az első betelepülők valószínűleg Anatóliából érkeztek, magukkal hozva a gazdálkodási ismereteiket. Az évszázadok alatt megjelentek a tudatosan megtervezett városok, Kréta a környék kereskedelmi központjává vált. Erről tanúskodnak a még romjaikban is csodálatos paloták, mozaikok.

A görög legendák sokszor utalnak Krétára. A sziget uralkodója Minosz volt, Zeusz és Europé fia.
Zeusz fehér bika képében rabolta el a szépséges lányt, Europét (kontinensünk névadóját).
Ez a bika motívum jellemző a görög illetve a krétai mitológiára.
Másik mindenki által ismert legenda a Minotaurusz legendája. A bikafejű és embertestű szörnyeteg Minosz feleségének és egy Poszeidontól ajándékba kapott fehér bika nászából született. A szörnyeteget a királyi palota mellett felépített labirintusban helyezték el, ahová a legenda szerint minden évben 7-7 ifjú lányt és fiút vittek áldozatul. Ezt elégelte meg egy idő után Thézeusz, Athén későbbi királya, aki Minosz leányának segítségével megölte a bikafejű szörnyet. A hős sikeresen ki is talált a labirintusból, köszönhetően a királylánytól kapott gombolyagnak. Ez volt Ariadné fonala.

Érdekes, hogy a legendák a kultúra hanyatlásáról, pusztulásáról említést sem tesznek.
A minosziak élete még napjainkban is sok kérdést vet fel, de eltűnésük még rejtélyesebb.
A legvalószínűbb ok egy hatalmas vulkán kitörés, ami I.e. 1500 körül, Théra szigetén történt.

Szantorini, vagy régi nevén Théra talán a Mediterráneum legszebb szigete, a félkörívben elhelyezkedő szigetcsoport gyönyörű öblöt zár körül. Talán kevesen gondolnák első ránézésre, hogy az öböl egy hatalmas vulkán összeomlott kürtője.

A Théra a kutatások szerint az ismert történelem legnagyobb kitörése során szó szerint felrobbant, valószínüleg hatalmas szökőárat zúdítva a közeli szigetekre és hamuréteggel borította a környéket.
A robbanás erejéről konkrét adatok nincsenek, de a szintén közismert Krakatoa vulkán robbanását már részletesebben dokumentálták, igaz, az 1883-ban történt. Az indonéz vulkán mintegy 40.000 ember halálát okozta, a cunami magassága a 30 métert is elérhette, a robbanás hangja több ezer kilométerre hallatszott. A levegőbe került por, hamu és gázok évekig tartó lehülést okoztak, további százezrek halálát okozva.
A feltevések szerint a Théra kitörése akár az ötszöröse is lehetett ennek.

A legújabb kutatások is egy hatalmas szökőár csapását és az azt követő éhínséget tartják a Minoszi kultúra és más környékbeli szigetek elpusztítójának.

Szantorini napjainkban nagy forgalmú turisztikai célpont, a jelenkor hét csodájának egyike.
Fővárosa Fira, amit gyalogosan 600 lépcsöfokos lépcsőn lehet megközelíteni. A kalandvágyók szamárháton is megtehetik az utat, ami egy városi embernek hatalmas élmény. 
A város és a sziget a természeti szépségen kívül gasztronómiájáról is híres, számtalan étterem várja finomságokkal az ide érkezőket.

A városban igazi görög hangulatot találhatunk, bár a sok turista miatt a tömeg nagy. A fehérre festett házak, kékre festett ajtók, ablakok és kupolák. Csodálatos látvány, és még nem beszéltünk a firai naplementéről, ami messze földön "híres".

De az éttermeken és ezernyi ajándékbolton kívül sok más látnivalót ia találhatunk itt.
A város fő nevezetessége az ortodox katedrális. Csodálatos gyertyatartók, faragott oltárok és freskók várják az ámuló látogatókat.
A történelem kedvelői az Archeológiai múzeumban megismerhetik a sziget illetve a minoszi kultúra emlékeit.